Elsősorban kezdjük azzal, hogy a cím pontosan ugyanannyira összezavaró mint a valóság. Ebben az egyre virtuálisabb világban az információ és innováció ritmusa, hatalmas mennyiségű meghatározást, csoportosulást hoz a felszínre. Ha naponta informálódunk, (márpedig ezt kötelező, mikor a kriptovalutával foglalkozol), ugyanolyan gyakran találkozunk újabbnál újabb megfogalmazásokkal. Kriptovaluta, digitális pénz, virtuális pénz…lassan ugyanabba a tálba helyezzük el, hiszen a sorok között is el tudjuk olvasni az üzenetet.
Na, de most álljunk meg egy pillanatra az utóbbi háromnál. Érdekes módon játszadoztunk a következő mondattal: minden virtuális pénz és kriptovaluta, digitális pénz, de nem minden digitális pénz, virtuális pénz. Pontosan ezért kéne külön elemezni őket, hogy tisztázzuk a különbségeket:
Digitális pénz
Ezzel kezdünk mert ez az idősebb. 1983-ban beszéltek legelőször erről, egy tudományos cikkben. Onnan kezdve a digitális pénz élni kezdett. Röviden, minden olyan érték tranzakció ami nem kézzelfogható, tapintható, az digitális pénzzel megy végbe. Amikor online vásárlás során a saját bankszámlánkról kártyával vagy átutalással fizetünk, akkor a számlán lévő pénz digitális verziójával fizetünk. Mondhatjuk, hogy a három közül, a jelenben, a digitális pénz messzemenőleg nyert a népszerűség kategóriájában. Ma már minden egyes európai ember pénztárcájában több kártya van mint bankjegy. A pénzügyi rendszer az utóbbi években nagyon az online felületbe költözött, kártyával fizetünk, vagy telefonról, okosórával is, mindezen tranzakciók digitális pénzekkel mennek végbe. Amikor az értéket egy bankautomatából váltjuk ki bankjegyek formájában, akkor az összegnek megfelelő digitális pénzünk megszűnik létezni.
Viszont digitális pénz lehet egy kriptovaluta is mint a Bitcoin, vagy egy virtuális pénz mint bármelyik token. Na de itt álljunk meg és ugorjunk a következő csoportba:
Virtuális pénz
A virtuális pénz egy csak az online világban létező, utalható érték. A virtuális pénz, a digitális pénzeknek egyik külön ága. A virtuális pénznek nincs fizikai megfelelője, nem lehet egy utcai bankautomatából kiváltani. A virtuális pénzek alkotói magán entitások, mint például szoftverfejlesztők, vagy szervezetek. A virtuális pénz lehet zártkörű vagy nyitott, ide tartozik a kriptovaluta ami egy nyitott technológián épül. A zártkörű pénzek legjobb példája a játékok sajátos pénzneme (pl. robux a Roblox-ban vagy vbax a Fortnite-ban), amivel csak az illető játékban vásárolhatunk különféle elemeket.
A virtuális pénz fogalma valahol 2012 magasságában jelent meg, amikor az európai Központi Bank (EKB) létrehozta ezt a kategóriát, hogy ide sorolja azokat a digitális pénzeket, amelyek annak idején nem voltak alárendelve semmiféle adózási kötelességhez. Persze tíz év alatt olyan virtuális pénzek is jelentek meg, amik elkerülik az Európai Központi Bank meghatározásait, miszerint ezek az értékek nem mindig kizárólag a virtuális közösség hatalmában van. Például a Ripple XRP kriptovaluta egy központi kiadó szabályozása alatt áll.
Kriptovaluta
És ha már szó esett erről az értékről is, itt már picivel tisztább az ábra, hiszen kriptovalutá-nak nevezünk minden olyan Bitcoin utáni pénznemet ami a biztonságos, többnyire felhasználók között elosztott, közvetítő nélküli, blockchain technológiára épül. A kriptovaluta a nyitott virtuális pénzek csoportjába tartozik, ez azt jelenti hogy a felhasználók maguk között osszák el az illető kripto pénznem működését. Ezek az értékek egy nyitott ökoszisztémában működnek és válthatóak más pénzértékre, az illető platformon belül vagy azon kívül.
Ha előbb azt mondtuk hogy a digitális pénz nagyon sok teret nyert az utóbbi években, talán a következő lesz a digitális pénztárca népszerűsítése és azáltal a kriptovaluták elterjedése a felhasználók között. Ennek a jele hogy mára majdnem minden ország frissítette az adózási kötelességeket a kriptovaluták, tokenek, NFT-k irányában is.